Róla írták.

Kulturpart.hu 2011.04.20

A népdal és nótakedvelők igazi csemegékre számíthatnak a Szent György Napok keretében a pénteken, május 6-án, délután 16 órától sorra kerülő, több mint háromórás gálán, a Kultúrkert színpadán.

A műsor nyítórésze a CSÍKMADARASI NÉPIZENEKAR koncertje.
Nóta- és népdalkincsük megőrzésének érdekében Csíkmadarason 2006. januárjában létrejött egy 14 tagú, Székelyföldön a maga nemében egyedülálló zenekar. Műsorukban a magyar nóta remekei mellett olyan művek, feldolgozások kerültek, mint Brahms V. Magyar tánca, a Kállai kettős vagy a Marosszéki Táncok, valamint csíki-, nyárádmenti népdalfeldolgozások. A zenekart ifj.Miklós József vezényli.

A második részben, Három generáció a műfaj szolgálatában címmel érdekes, egyedülálló beszélgetést és koncertet készített elő a Dancs Market Records zeneműkiadó, amelynek résztvevői a műfaj egykori és jelenlegi előadói. 
A műsor házigazdája, Kilyén Ilka, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művésze, népdalénekes, a Magyar Örökség Díj, valamint az Emke Kemény János Díj kitüntetettje, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt birtokosa.

Díszmeghívottja, akinek ragyogó karrierjét mutatja be, akivel elbeszélget, nem más, mint Tóth Erzsébet, az erdélyi népdal nagyasszonya, aki a népzenét ízeiben, minden árnyalatában ismeri, akinek ajkán a leghitelesebben kel életre népdalaink bensőséges, megejtő szépsége. 

Mint az Állami Székely Népi Együttes, későbbi Maros Művészegyüttes alapító tagja, szólistája, igazgatója valamennyi erdélyi településen fellépett, de bejárta a világot is. New Yorktól Chicagóig, Pekingtől Phenjánig, Moszkvától Montenegróig több ezres tömeg tapsolt koncertjein. Hangját tíz nagylemez és számtalan rádiófelvétel őrzi. Életművét több díjjal jutalmazták, Marosvásárhely díszpolgára, a Magyar Rádió “Ezüst Toll” nívódíjasa, a Magyar Kultúra Lovagja, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének birtokosa.

A kötetlen beszélgetés mellett, természetesen, a Csíkmaradarasi Népizenekar kíséretében mindketten énekelni fognak, őket követik a műfaj fiatal előadói, akik ma továbbviszik a nagy elődök örökségét. Sorra színpadra lép majd, Ritziu Krisztina, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színiakadémia hallgatója, Diós Brigitta, a marosvásárhelyi Művészeti Líceum diákja, több népdalverseny díjazottja, és a gelencei Gergely Tihamér.

A gálát Hegedűlnek, szépen muzsikálnak címmel a Csíkmadarasi Népizenekar és meghívottjainak előadása zárja, zenekari számokkal és meghívottjaik műsorával, amelyben fellépnek Bíró Júlia és Gábos Endre, Szakács Ignác, valamint Oláh Aranka.

Tóth Erzsébet Népdalénekes (Az erdélyi népdal nagyasszonya ) Marosvásárhely

== Kicsi madár, jaj de fenn szállsz
Az erdélyi népdal nagyasszonya – digitális hanghordozón == „Száz év nem lenne elég, hogy Erdély minden népdalát elénekeljem” – nyilatkozta „az erdélyi népdal nagyasszonya”, ahogy Borbély Melinda, a marosvásárhelyi rádió magyar adásának vezetôje nevezte Kerekes Tóth Erzsébetet azon a közönségtalálkozón, melyen a mûvésznô legújabb (CD-n és hangszalagon megjelent lemezeit) mutatták be június 4-én a marosvásárhelyi Bernády Házban. A nagy számban megjelent közönség – közöttük ismerôsök, barátok, volt pályatársak – elôtt Kerekes Tóth Erzsébet a rádió szerkesztôje, Jászberényi Emese kérdéseire válaszolva vallott életérôl, munkásságáról, pályájáról, mûvészi hitvallásáról, felelevenítve sok-sok évtizedes elôadói pályájának élményekben gazdag pillanatait. Úgy értékelte: viszonylag könnyû dolga volt, mert rengeteg értékes ember volt körülötte, akik segítették, támogatták törekvéseiben, ám a kibontakozáshoz, a mûvészi, szakmai beteljesüléshez minden bizonnyal a Maros Mûvészegyüttes – melynek évtizedeken keresztül szólistaként oszlopos tagja volt – adott lehetôséget. Kerekes Tóth Erzsébet bejárta a világnak mind a négy sarkát, ünnepelte New York, Chicago, Cleveland, Detroit magyarsága, tapsolták Pekingben, Phenjanban, Ulan Batorban, Montenegróban, Moszkvában, Leningrádban, Svédországban, Kölnben, Stuttgartban, s ahol egyszer megfordult, fellépéseivel mindenütt viharos sikert aratott. Mégis azt vallja: legszívesebben mindig itthon, Erdélyben énekelt.  „Arra már nem emlékszik, hogy melyik volt az a népdal, amelyet az elsô iskolai ünnepen énekelt, de arra igen, hogy zenetanár édesapja, már akkor megmondta neki, hogy énekesnô lesz belôle” – idézi a gyerekkorára emlékezô közkedvelt énekesnôt a Kicsi madár, jaj de fenn szállsz címet viselô CD fülszövegében Jászberényi Emese, akitôl azt is megtudhattuk, hogy csak a marosvásárhelyi rádió arany szalagtára több mint 240 felvételét ôrzi a mûvésznônek. De ehhez adódik még hét nagylemeze, valamint a bukaresti, kolozsvári meg a budapesti rádiók szalagtárai által ôrzött felvételeinek anyaga. Talán ezért is volt nehéz a jelen válogatás összeállítása, s nem utolsó sorban így lett az eredetileg egynek tervezett lemezbôl kettô, amit rajongói, s az erdélyi népdal kedvelôi minden bizonnyal nagy-nagy örömmel vesznek majd kezükbe. Kerekes Tóth Erzsébet neve annyira összeforrott a népdalok éneklésével, hogy ez lassan már életformává vált, neve fogalom lett, mûvészete ma is nemcsak örömforrás milliók számára, hanem egyszerre mérték és érték mindazok számára, akik a népdalt érzelmi anyanyelvnek tekintik. Nem véletlenül mondotta róla a lemezeket kiadó Dancs Market Records képviselôje, hogy az ô ajkán kelt a leghitelesebben életre az erdélyi népdal, mely az idôk kezdetétôl bearanyozza, gazdagabbá teszi életünket. Kerekes Tóth Erzsébet mindig is tudta, mit jelent anyanyelven énekelni, ezért turnéi során a meglátogatott országok nyelvén is megtanult egy-egy népdalt. Így énekelt például kínaiul, koreaiul, mongolul, szerbül, s a megtapasztalt élmény tanúságával, hitelt érdemlôen mondhatja, hogy a népdal egyben hatalmas összekötô kapocs is, mely képes közelebb hozni egymáshoz népeket, nemzeteket. Hitvallása nemzedékek számára példakép lehet: „Sosem éreztem magam sztárnak, inkább egy egyszerû napszámosnak, aki igaz ügyet szolgál. A népdal sok kaput kinyitott elôttem, és hálás vagyok ezért a sorsnak. Az ember élete véges, de a népdal, az sohasem hal meg, az örökké él”. Ha valaki igen, akkor Kerekes Tóth Erzsébet ugyancsak megérdemli azt a díszpolgári címet, melyet – hódolata és tisztelete jeléül – idén adományoz neki a város, s melyet ünnepélyes keretek között június 26-án, a Marosvásárhelyi Napok rendezvénysorozat keretében vehet majd át. A lemezekhez úgy, mint a megtisztelô címhez egyaránt ôszintén gratulálunk!  BÖGÖZI ATTILA

Tóth Erzsébet, az erdélyi magyar népdaléneklés nagyasszonya 85 éves lenne, ha élne. 2014.07.07. Népujság

Tóth Erzsébet, az erdélyi magyar népdaléneklés nagyasszonya 85 éves lenne, ha élne. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület, az EMKE és a Maros Művészegyüttes által szervezett emlékest a Maros Művészegyüttes zsúfolásig megtelt termében azok köré az értékek köré szerveződött, amelyek Tóth Erzsébet életpályáját, munkásságát meghatározták. A nagyérdemű közönséget Kilyén Ilka színművésznő, a műsor szerkesztője köszöntötte Tóth Erzsébet egyik kedvenc versével, a Csalogányok és pacsirták című Petőfi Sándor-alkotással.

Megemlékező beszédében Barabási Attila, a Maros Művészegyüttes igazgatója mint házigazda Tóth Erzsébet művészi és emberi értékeit emelte ki. Felkérésére a közönség kegyeleti csenddel emlékezett a hajdanvolt énekesnőre és örök pihenésre elvonult pályatársaira.

Peti András alpolgármester Tóth Erzsébet azon érdemeiről beszélt, amelyek birtokában a művésznő méltán vált Marosvásárhely díszpolgárává. Érdekes, izgalmas és tanulságos volt fiának, dr. Kerekes Medárdnak édesanyjával folytatott egyoldalú párbeszéde, mely egyszerre volt tudományos igényű és lélekhez szóló. Beszédében a gondoskodó, megértő édesanyának állított emléket. Dr. Gáspárik Attila Tóth Erzsébetre, az igazgatóra, a vezetőre emlékezett, aki a bábszínházat, majd a népi együttest is nagyszerűen vezette. Mennyire hiányoznak a nők mint vezetők a közéletünkből! – állapította meg. Megtudtuk, hogy Tóth Erzsébet egyik kedvenc költője Szilágyi Domokos volt, így a Gáspárik Attila által elmondott Kényszerleszállás című vers különleges színfoltja lett az előadásnak. Az est folyamán felléptek a magyar népdal nagyasszonyának volt pályatársai is. Percekig tartó tapssal jutalmazta a közönség Eötvös Mária, Koszorús Kálmán és zenekara, Emilia Lateş, Maria Precup, Leontina Pop produkcióját, valamint a Tóth Erzsébet személyiségéről és pályafutásáról elhangzott elismerő szavakat. Leontina Pop mindhármuk nevében a pályatársnak, a nagyszerű énekesnek, a kitűnő kollégának és barátnőnek ajánlotta a felcsendülő szép román népdalokat. Kásler Magda hangja zenekari kíséret nélkül is gyönyörűen csengett. Balázs János szépen énekelt. A kiforrott, meleg hangú Csorba Erna énekművész Tóth Erzsébet néhány kedves dalát adta elő Nemes Ildikó zongorakíséretével. A Vadászkolindát Bartók Béla fordításában Kilyén Ilka mondta el nagy érzékenységgel. Mély csend és hatalmas taps jutalmazta előadását. A Vadászkolinda néhány sora szállóigévé vált. „Csak tiszta forrásból” érdemes szomjunkat oltani, úgy, ahogy a szarvasokká változott fiúk is tették. Ezt vallotta Tóth Erzsébet, és vallják ma is azok, akik népköltészetünk avatott őrizői, továbbadói. Az EMKE Fagyöngy citerazenekarának lendületes muzsikája, a megkapóan fiatal és tehetséges Cinige zenekar és a Napsugár együttes fergeteges tánca színpompássá varázsolták a műsort. Reménnyel és ugyanakkor megnyugvással töltött el látni a sok szép, tehetséges, ügyes fiatalt, akik, mint büszkén ívelő híd múlt és jövő között, értékőrzők, értékátadók. A megemlékező estnek hihetetlen dinamikát adott a műfaji sokszínűség.

Tóth Erzsébetet sokan ismerték és szerették. Neve napjainkban is az igényesség, a magas művészi értékek etalonja.

Köszönet a Maros Művészegyüttesnek, hogy lehetővé tette ennek az emlékestnek a megvalósítását. Köszönet a szervezőknek, valamint a szerkesztőnek, Kilyén Ilka színművésznőnek.

Kiss Julianna